Teljesség és jóság egy tartalmas hosszú életben!

Tziporah Heller 1978 óta tanít a jeruzsálemi Neve Yerushalayim szemináriumban. Több ezer volt tanítványának a spirituális és vallási fejlődésére volt hatással. Legtöbben azt emelik ki az óráival kapcsolatban, hogy milyen hatalmas enciklopedikus tudással rendelkezik, milyen mély gondolatokat tud átadni, és hogy a bonyolult témákat is mennyire érthetően és szellemesen mutatja be. Fő területei a bibliai, illetve zsidó filozófiai szövegek analízise Maimonidésszel és Máhárállal a központban, valamint a nő szerepe a zsidóságban, illetve a Tánáchban szereplő nők élete.

A szemináriumi tanítás mellett rendszeresen jár Észak-Amerikába és más angolszász országba előadásokat tartani, publikál különböző zsidó heti- és havilapokban, saját honlapján (tziporahheller.com), illetve a naaleh.com-on online is lehet hallgatni. A volt Neve Yerushalayim-hallgatók hetente kapnak tőle e-mailt, amelyben az aktuális személyes, izraeli vagy világeseményeket kapcsolja össze az aktuális hetiszakasszal. Nyitott és rugalmas, személyes kapcsolatot tart fenn a tanítványaival. Amikor én is a hallgatója voltam, egy másik lánnyal megkértük, hogy tanítson nekünk külön egy bizonyos témáról. Kedden ebédidőben tudott minket besuvasztani az órarendjébe, és így aznap mindig hármasban ültünk a Neve Yerushalayim ebédlőjének egyik sarkában, és evés közben tanultunk. Később persze egyre több lány csatlakozott hozzánk.

Tziporah Heller Brooklynban született. Nagyszülei egy kelet-európai kisvárosból érkeztek Amerikába, még élén­ken emlékezve a pogromokra. Szülei már nem igazán voltak vallásosak, Tziporah egy tanárnője hatására kezdett el aziránt érdeklődni, amit a zsidóság nyújthatott egy magafajta lánynak az ötvenes-hatvanas évek Amerikájában. Ez a tanárnő vezette be abba a világba, ahol a zsidó nő szerepének valódi tartalma van, ahol az élő spirituális motivációkat össze lehetett olvasztani a földön járó, gyakorlatias alkalmazásaikkal. Ez jelenti rebecen Heller alapidentitását és élete máig is ennek az egyik legszebb példája.

Rebecen Heller teljes életet él, nem áldozza fel a magánéletet a munka oltárán. 14 gyereket szült és nevelt fel, ma már mindegyikük megházasodott, így számos unokáról is gondoskodhat. Férje másfél évvel ezelőtt hirtelen elhunyt: Dovid Heller rabbi nagy tudású talmudtudós volt, egy jeruzsálemi jesiva vezetője. Meleg személyiség, segítőkész rabbi volt, aki soha senkit nem engedett el bíztató szó nélkül. Noha úgy tűnhetett, hogy ő volt a csendesebb típus, és rebecen Heller az extrovertáltabb és a nagyobb nyilvános szerepet vállaló fél, akik közel voltak hozzájuk, elmondták a temetésén, hogy ők ketten egy csapatot alkottak, amely gyönyörűen működött. Heller rabbi fedezte fel a felesége tehetségét, ő bíztatta a tanításra, ő szervezte az előadókörútjait, és állt a háta mögött. A sábeszi asztalnál a hagyományostól eltérően mindketten, egymás mellett, az asztalfőn ültek. Rebecen Heller saját készítésű chalét (sábeszi kalácsot) szolgált fel a vendégeknek, és – ahogy egyik könyvében írta – ha a sábeszi előkészületek közül a chalesütésen kívül mindennel elkészül csütörtök estig, akkor rendszerint azzal jutalmazza magát, hogy péntek reggel elmegy Betlehembe, Ráchel ősanyánk sírjához imádkozni.

Tavaly november 19-én a szokásos hetiszakaszos e-mail helyett a Har Nof-i terrortámadás személyes beszámolóját kaptuk meg. Rebecen Heller leírta, ahogy az egyik lánya kicsivel reggel 7 után felhívta azzal, ahogy a fia most rohant haza a zsinagógából a reggeli imáról, mert arabok támadták meg őket. A fiú úgy tudott kimenekülni, hogy az apja – rebecen Heller veje – a testével fedezte őt. A férfit a támadók persze észrevették, és bárddal támadtak neki, megsebesítetve a fején, hátán és karján. Kórházba került, és hála I-tennek túlélte a támadást, a fiú pedig folyamatosan dolgozza fel a traumát. Rebecen Hellernek sajnos már számos alkalma volt zsidókat ért tragédiáról írnia, a Har Nof-i események előtt és után is. Minden alkalommal ugyanolyan erős hit, közösségérzés és szeretet sugárzik a szavaiból.

Rebecen Heller számos könyvet írt: A More Precious than Pearls az ideális nőt írja le az Ésesz Chájil (A derék asszony dicsérete – Példabeszédek 31,10-32) sorai alapján, spirituális és igencsak gyakorlatias szempontból egyaránt. Az Our Bodies Our Souls a női spiritualitást mutatja be zsidó szemszögből, érintve a feminizmust, a hatalmat, a házasságot és az anyaságot. A Let’s face It az élet 8 alapvető kihívásáról szól, melyek a szenvedés, a boldogság, a harag, az önfejlesztés, a kapcsolatok, a halál, az ima és a gyereknevelés. A Here You Are című könyvében az idő fontos pillanatait mutatja be a zsidó hónapokon keresztül. A Battle Plansben a jécer hárá (rossz hajlam) elleni haditerveket írja le, Maharal, Rámchál, chászid és muszár mesterek írásai alapján, kifejezetten gyakorlatiasan, külön fókuszálva olyan érzésekre, mint a harag, unalom, lustaság, féltékenység, aggodalom, depresszió, frusztráció, vágyak.

Legújabb könyvében, a Balancing Actben azt a nyilvánvaló női kérdést járja körbe, hogy hogyan egyeztessük össze a nagyon is gyakorlatias feladatainkat a spirituális életünkkel. A könyv első felében a tanítványai által feltett konkrét és praktikus kérdésekre válaszol (Pl.: Hogyan legyen ros hásánája egy frissen szült asszonynak, aki nem tud elmenni a zsinagógába? Miért ítélik meg az emberek a másikat az öltözékük alapján még vallásos körökben is? Miért nem kapjuk meg a zsidóságban azt a gyors spirituális élményt, amelyet bizonyos keleti vallásokban már egy kezdő is átélhet? Milyen egy jó lányiskola? Mit jelent a fizikai szépség a Tórában?) A második felében pedig arról beszél, hogy hogyan tegyük élővé a Tórát, hogyan mélyítsük el a gyerekeink zsidóságát (Hogyan tegyük élővé a Sábeszt és az egyes ünnepeket konkrétan, illetve hogyan tanítsuk a gyerekeket a jó tulajdonságokra, pl. nagylelkűnek lenni, elégedettnek lenni, arra, hogy mi az igazság és a hazugság, a beszéd erejére, hogyan bánjunk a testvérféltékenységgel, milyen a produktív nyári szünet stb.)

Rebecen Heller a személyes életével támasztja alá a tanításait. Konyha és kabbala, pelenka és Maimonidész – nála ezek nem egymást kioltó végletek, hanem gyönyörűen összesimuló részletei a zsidó nő kiteljesedésének. Ez az Ésesz Chájil sok ezer nő – és férfi – életét változtatta és változtatja meg.