Negyven hosszú, forró év a sivatagban. Ez a korszak Mózes ötödik könyvével, Mózes hattyúdalával, a zsidó néphez intézett utolsó kérésével zárul le. Ez a hetiszakasz nagyrészt abból áll, hogy Mózes több dolog miatt meginti a zsidókat, többek között az aranyborjú, Korách lázadása, illetve a hús és a víz miatti panaszkodás miatt. Miért döntött úgy Mózes, hogy most, a halála előtti napokban kell negyvenévnyi felgyülemlett feddést népére zúdítania? A Tóra azt mondja: „Intsd meg a felebarátodat, de ne vétkezz közben!” (3Mózes 19:17.) A megintés rendben van, kivéve, ha a hatása negatív lesz. Ha a másik védekezni fog, vagy dühös lesz, vagy visszautasítja a kritikát, jobb nem elmondani. Mózes felmérte, hogy mivel az élete utolsó napjai voltak ezek, a nép hallgatni fog rá, mert: 1. Nem kell majd megismételnie a feddést (nem kell „nyaggatnia” őket). 2. A népnek nem kellett elviselnie azt a kellemetlenséget, hogy a szidás után még találkoznak vele. 3. A nép nem fogja azt érezni, hogy védekeznie kell, és fellázadnia ellene. 4. Nagyon fognak figyelni, tudván, hogy ezek Mózes utolsó, legjobban megválogatott és legfontosabb szavai. Tovább »

A hetiszakaszhoz kapcsolódó cikkek »