Vannak olyan mondatok, kifejezések, amelyeket sokan nehezen mondanak ki. Ilyen például a „szeretlek” vagy „köszönöm”. Ezeket a szavakat nehéz kimondani, de nagyon erős érzelmeket fejeznek ki, és ha mégis kimondják, nagy hatással vannak arra az emberre, akihez szólnak. Csodálatos dolog hallani, ha valakit szeretnek, és csodálatos dolog megtapasztalni, hogy egy másik ember hálás, és értékeli azt, amit érte tettünk. A mi hagyományunkban a hála nagyon fontos dolog. Bachja Ibn Pakuda híres középkori könyvében a Chovot Halevovotban hangsúlyozza a hála központi szerepét a vallásos viselkedésben.Számára az Örökkévaló tisztelete azzal kezdődik, hogy hálásak vagyunk azért, hogy élünk, egészségesek vagyunk, és a szükségleteinkkel el vagyunk látva. Nem csoda, ha a Vájikrá könyvében felsorolt áldozatok között, amelyekből összeáll az ősi templomi szolgálat, a Korbán Todá, a hálaáldozat kiemelkedő szerepet kap. Az eheti szakaszban, a Cávban a Vájikrá 7:11–18 a Korban Slamimot, a békeáldozatot részletezi. Az ember szorult helyzetében vagy amikor megemlékezik az Örökkévaló szerető kegyelméről, egy állatáldozatot hoz. Elviszi az állatot a szentélybe, a kohén elvégez különféle rituális műveleteket, aztán a hús nagy részét aznap vagy a következő éjjel és nappal megeheti az az ember, aki az áldozatot hozta, vagyis több mint 24 óra áll rendelkezésre. Tovább »

A hetiszakaszhoz kapcsolódó cikkek »