Terumá

Teljes egységbe rendezettség

A Tórát tartalmazó frigyláda utal arra, hogy a Tóra maga a fény.

Szerző: Abba Wagensberg rabbi
Forrás: Aish.com
Fordította: Horváth Marcell
Megjelent: Forrás – 2014. február

Szerző: Abba Wagensberg rabbi
Forrás: Aish.com
Fordította: Horváth Marcell
Megjelent: Forrás – 2014. február

„Vegyetek számomra felajánlást” [a Sátor felépítéséhez]. (2Mózes 25:2.) A Midrás szerint ez a pászuk segít megértenünk a Példa­beszédek 4:2-es versszakát: „Mert jó tulajdont adtam nektek, ne hagyjátok el a Tórámat.” A Midrás továbbá azt is írja, hogy Isten figyelmeztette a zsidó népet: „Ne hagyjátok el a tulajdont, amit nektek adtam [a Tórát]. Néha, amikor az emberek drága dolgokat vásárolnak, egy bizonyos tárgyban lesz arany, de nem lesz benne ezüst. Esetleg lesz benne ezüst, de nem lesz benne arany. A tulajdonban, amit én adtam nektek, nem csak ezüst van” – ahogy a Zsoltárok 12:7-ben található: „Isten szavai tiszta szavak, mint a színtiszta ezüst”, de ugyanakkor arany is, ahogy szokás mondani: „És azok [a Tóra szavai] kívánatosabbak mint az arany, és értékesebbek, mint a legszebb arany.” (Zsoltárok 19:11.)

Felvethetjük, hogy hogyan hasonlíthatja a Midrás a Tó­­ra szentségét a puszta ezüsthöz és aranyhoz, hiszen ezek csupán materiális dolgok. A Tóra szentsége ne haladná meg a legdrágább kézzelfogható tárgyak értékét?

Az Or Gedálijahu kommentár azt írja, hogy a Tórában minden benne van. Amikor egy tárgy több részből áll, nem úgy tekintünk rá, mint összetevői összegére, hanem akkor az valami nagyobbá válik. Példának okáért a fénysugár sok színből áll össze. Ezek a színek egyenként is kivehetők, ha a fényt egy prizmán keresztül nézzük. Ugyanakkor a fény nem csupán néhány szín kombinációja, hanem annál sokkal összetettebb jelenség. A fény összes általános tulajdonságát nem érthetjük meg csupán az azt adó színek vizsgálatából. Ez a példa segíthet nekünk abban, hogy megértsük, miért hívja a Midrás a Tórát „ezüstnek ÉS aranynak”, és miért nem pusztán ezek egyikének. Ez a megfogalmazás azt tanítja nekünk, hogy a Tóra minden egyes apró dolgot tartalmaz. Minden benne van. A Zohár (Trumá 161b) azt írja, hogy Isten belenézett a Tórába, és abból teremtette a világot. Ha más szavakkal szeretnénk élni, ez azt jelenti, hogy minden egyes fizikai jelenség egy spirituális tórai forrásból származik. Ahogyan a Tórában van ezüst ÉS arany is, ugyanúgy megtalálható benne a fizikai világ összes jelenségének és tárgyának az esszenciája. A világi ezüst iránt érzett vonzalom valójában az Istennel kialakítandó mély kapcsolat iránti vágyból ered.

Isten arany – Ez a gondolat azt is jelenti, hogy az az ezüst, amelyet a materiális világból ismerünk, tulajdonképpen a fizikai megnyilvánulása a „szellemi ezüstnek”. A szellemi ezüst Isten szeretete, és erre utal a Tóra is. Amikor Láván konfliktusba keveredik Jákobbal, a következőt mondja: „Azért mentél el, mert nagyon vágytál (nichszof nichszáftá) apád háza után.” (1Mózes 31:30.) Mindkét szó gyökere keszef, ami ezüstöt jelent. Egy szeretett személy utáni vágyakozás és a miatta megjelenő hiányérzet az ezüst szellemi oldala.

Ugyanígy az aranynak is van szellemi megfelelője. A szellemi arany a Teremtőtől való félelem és az iránta érzett szeretet. A Jób 37:22-ben olvashatjuk: „Az arany északról jön.” Az észak a test legfelső részére utalhat – a fejre. A fejben lakozik a bölcsesség, ahogyan a Zsoltárok 111:10-ből is kiderül: „A bölcsesség kezdete az istenfélelem.” Ebből a láncból (az arany északról jön, az észak ez elmét jelenti, az elme a bölcsesség helye, a bölcsesség pedig a félelem) következtetjük ki, hogy az arany az istenfélelemmel kapcsolatos. A földi aranyat kívánni annyi, mint vágyakozni arra, hogy Istent féljük és szeressük.

Az Or Gedálijahu által hozott példa a fényről egy különösen illő hasonlat a Tórára. A Báál HaTurim a 2Mózes 25:10 kapcsán megjegyzi, hogy a tóratekercset tartalmazó frigyláda betűit (áron) át lehet rendezni úgy, hogy azt az „ő fényüknek” (orán) olvassuk. Ez nem egyszerű szójáték. A Tórát tartalmazó frigyláda utal arra, hogy a Tóra maga a fény. Végül az áron betűit úgy is át lehet rendezni, hogy norának olvassuk őket, tehát hatalmasnak vagy félelmetesnek. Elképesztő, ahogyan a Tóra mindent magában foglal, és fényének segítségével teljes mértékben szolgálhatjuk Istent.

613 testrész – A Tóra nem az egyetlen eszköz, amellyel az isteni szolgálat teljességére törekedhetünk. A Miskán (pusztai sátor) – amit ez a hetiszakasz is tárgyal – szintén több mint összetevőinek összege. Ez is inspirálhat minket Isten tökéletes szolgálatára. A Zohár és a Midrás Neélám is állítja, hogy a Miskán 613 építőeleme a test 613 részének felel meg. A Menóra a szemet reprezentálja, a kenyeret tartó asztal a szájat, a ketoret (füstölőszer) az orrot, és így tovább.

Ahhoz, hogy Istent teljességgel tudjuk szolgálni, érdemes figyelembe vennünk a Miskán üzenetét és egyesítenünk mind a 613 részünket. Bár muszáj ügyelnünk beszédünk tisztaságának megőrzésére vagy arra, hogy másokban a jót keressük, nem veszhetünk el saját magunk fejlesztésének részleteiben. Látnunk kell a fa mögött az erdőt.

Ezért kapcsolja össze a Midrás a Miskán építéséhez szükséges ajándékokat a Példabeszédek versszakával. A Miskán és a Tóra is sok-sok részből áll, de mindkettő sokkal több, mint a részeik külön-külön véve. A cél az egységbe rendezés. Amikor eltérő részeink összeállnak és egységet alkotnak, akkor tudjuk teljességgel szolgálni Istent.

vissza