Női szemmel

A férfi és a nő egysége

Női és férfi feladatok – különbözőek, de egyformán fontosak az Örökkévaló számára.

Szerző: Domán Chana
Megjelent: Forrás – 2010. június

Szerző: Domán Chana
Megjelent: Forrás – 2010. június

A látványos női rabbinikus funkciók hiánya, a társasági életben megnyilvánuló bizonyos fokú elkülönülés, az öltözködési szabályok, és egyéb hasonló okok miatt sokan hajlamosak azt hinni, hogy a zsidó vallásban a nők háttérbe szorulnak. Ha azonban mélyebben elmerülünk a témában, akkor látjuk, hogy ez tévedés. A Teremtő különbözőnek teremtette a nőt és a férfit, mert így érhetik el a teljességüket, így végezhetik el a feladatukat ebben a világban. Együtt alkotnak egy egységet, melynek két része nem egyforma, viszont egyenrangú.

Miért teremtette az Örökkévaló Évát?

Miután Ádámot megteremtette, ezt mondta: „Nem jó az embernek egyedül lenni, csinálok neki egy segítőtársat vele szemben.” Rási szerint ez azt jelenti, hogy ha a férfi érdemes rá, akkor a nő segítőtársa lesz, ha nem, akkor szemben áll majd vele. Háromféle módon kaphat segítséget az ember: alulról (pl. egy cselédtől), felülről (pl. egy orvostól), illetve egyenrangú társtól, ez a segítőtárs.

Felmerülhet a kérdés, miért nem volt jó Ádámnak egyedül?

Az ember általános feladata ebben a világban felismerni a Teremtő megnyilvánulásait, valamint tulajdonságait, és igyekezni saját magában is kifejleszteni azokat. Bölcseink szerint azért nem volt jó Ádámnak egyedül, mert így nem tudta utánozni az Örökkévaló tulajdonságait, jelesül az adást. Ádám felismerte, hogy mindent a Teremtőtől kapott, de hiába igyekezett volna ezt utánozni, hiszen nem volt kinek adnia. Az adás aktusát a “kinek” és a “mit” kérdése jellemzi. Éva teremtésével az első megoldódott, a másodikat pedig a két teremtmény különbözősége biztosította. Csak az tud bármit is adni a másik embernek, akinek van valamije, ami a másiknak hiányzik. A nő és a férfi azért különbözik egymástól fizikai, érzelmi, intellektuális, spirituális stb. területen, hogy legyen mit adniuk egymásnak, kölcsönösen kiegészítsék egymást.

A három speciálisan női micva – chálá (kalács), szombati gyertyagyújtás, mikve (lemerülés a rituális fürdőben) – mind nagyfokú integritást, spirituális érettséget és pontos tudást igényel a nőktől, a férfiaktól pedig azt, hogy 100 %-ig megbízzanak a feleségükben. Amikor a nő ezeket a micvákat teljesíti, általában nincs ott a férje, akinek így abszolút a feleségére kell hagyatkoznia ezeken a területeken.

A zsidóság folytonosságának zálogai a gyerekek, akik számára hiteles és élvezhető zsidó otthont kell teremteni, illetve megfelelő tóratanulást biztosítani. A hagyományos – és ma gyakran alábecsült – női otthonteremtő és gyereknevelő szerepek ezt hivatottak megadni. Rabénu Joná azt mondja, hogy pontosan azért szólt Mózes a Tóraadás előtt először a nőkhöz, mert övék ez a fontos feladat. Ezáltal a jövő generáció – és a zsidó nép – formálásának a kulcsa is a nők kezében van. Ez persze nem zárja ki, hogy a nők professzionális területen is működjenek. Izrael, Amerika, és más országok vallásos közösségeiben bőven találunk női orvost, tanárt, üzletasszonyt, művészt stb.

Minden zsidónak – nőnek és férfinak egyaránt – feladata van ebben a világban, amihez az Örökkévalótól megkapott minden szükséges erőt, tehetséget és lehetőséget, és nyilvánvaló, hogy a vallás adta keretek is (még ha elsőre néha nem is úgy néz ki) ezt hivatottak elősegíteni.

vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás