Láván komplex karaktere a Hággádá szemüvegén keresztül

Évről évre, a széder estén ülünk az asztal körül, és izgatottan figyeljük, ahogy újra felelevenedik előttünk a kivonulás története. Ebben a történetben a következőt olvassuk:

Gyere, és tudd meg mit akart csinálni Láván Jákobbal. Fá­raó csak a fiúgyermekek ellen tervezett merényletet, de Lá­ván mindenkinek ártani akart.

A Hággádá erős állítással kezd: Láván sokkal gonoszabb, mint a Fáraó. Amikor ezt először olvassuk, elcsodálkozunk. Tényleg igaz ez?

A smot hetiszakasz elején a Fáraó azt mondja: hává nit­chakma bo, gyerünk, járjunk túl a zsidók eszén, és állítsuk meg a nemzetté válásukat. Először a szülésznőknek parancsolta meg, hogy öljenek meg minden fiúgyermeket. Ezután az egyiptomiakat utasítja, hogy dobják a gyermekeket a Nílusba. Végül rabszolgasorba taszítja a zsidó népet: 210 évre rettentően nehéz munkát mér rájuk. Fáraó egyértelműen gonosz uralkodó! Mit tett Láván, ami arra sarkallta a bölcseket, hogy Láván viselkedését úgy értékeljék, mint ami rosszabb Fáraó genocid politikájánál?

Amikor Lávánnal találkozunk az 1Mózes 24-ben, a leg­­jobb szó rá az, hogy önző. Amikor Eliezer elhalmozza Rivkát, Izsák jövendőbeliét ékszerekkel és az ígérettel, hogy Izsákhoz hozzámehet feleségül, Láván, látván a rengeteg ékszert (1Mózes 24:30), megszólítja az idegent (Eliezert). Rási írja, hogy Láván csak azért szólítja meg Eliezert, hogy kisajtoljon belőle további ékszereket saját maga számára. A történet további részében sem marad Láván csöndben. Először szólal meg, apját megelőzve, rendkívül tiszteletlen –és az akkori szokásokkal teljesen szembemenő – módon. Láván önzően viselkedik, mohó és tiszteletlen – mindenesetre a kérdés megmarad, hiszen azért mégsem gyilkos.

Amikor másodjára találkozunk Lávánnal (1Mózes 29), már nem mint testvért, hanem mint apát (Ráchelét és Leáét) látjuk. Ő irányít. A jelleme azonban ugyanaz maradt. Becsapta Jákobot, más lányt adott neki feleségül, mint akit eredetileg ígért, csak azért, hogy újabb hosszú évekig dolgoztassa. Amikor végül Jákob elmegy, és magával viszi

a jogos fizetségét (Láván állatainak nagy részét), Láván üldözőbe veszi. Az Örökkévaló ekkor körbeavatkozik:

„Az Örökkévaló jött Lávánhoz álmában, és azt mondta: Vigyázz, ne mondj semmit Jákobnak, se jót, se rosz­szat”(1Mózes 31:29).

Az Örökkévaló tehát figyelmezteti Lávánt, hogy hagyja békén Jákobot!

Láván teljesen figyelmen kívül hagyja a figyelmeztetést. Talán ez az a tulajdonság, amely miatt a Hággádá úgy nyilatkozik róla, ahogy. De nézzük tovább a történetet: Láván, ahogy beéri Jákobot, üvölteni kezd vele, meggyanúsítja, hogy ellopta a szobrait, és átkutatja a sátraitba „lopott” tárgyak után kutatva, majd üres kézzel hazakullog. Láván figyelmen kívül hagyta az Örökkévaló figyelmeztetését, mivel elragadta a düh. Úgy érzi, hogy kirabolták: elvették a lányait, az állatait, a személyes tárgyait. Szükségét érezte tehát, hogy felelősségre vonja Jákobot. Tiszteletlen volt az Örökkévalóval. A kérdés azonban még mindig kérdés marad, hiszen bármennyire is tiszteletlen és önző módon viselkedett Láván, nem bántotta Jákobot. Miért gonoszabb mégis Láván mint a Fáraó?

Hadd javasoljunk egy sajátos megközelítési módot. Talán Láván mégsem volt olyan gonosz. Nézzük meg még egyszer Láván történeteit, megkeresvén, hogy mit tesznek hozzá a Hággádá megértéséhez.

Láván első történetében (1Mózes 24) azt látjuk, hogy Áv­rahám ősapánk tetteit utánozza, legfőképpen a hách­ná­szát orchim, vagyis a vendégek fogadásának mic­váját. Fut, hogy köszöntse Ávrahám szolgáját, Elie­zert, helyet kínál neki, megmossa a lábát, ételt és italt ad neki és az állatainak is. Az italadás különösen Rivka tettét igyekszik reprodukálni – azt, amely végül Rivkát Izsák felesé­gé­ve tette.

Az egyik fontos tórakommentátor, Szforno felhívja a figyelmünket egy érdekes mozzanatra. Láván rohan, hogy üdvözölje az idegent, aki elhalmozta a testvérét, Rivkát, ajándékokkal. A sietsége jó helyről jött: megbecsülte az idegent, aki ennyire jól bánt a testvérével. Láván egy szerető, védelmező testvér. A házassági megbeszélésnél is aktív –még az apját is tiszteletlenül háttérbe szorítja – azért, hogy biztos legyen benne, hogy a testvére jól jár, és jó helye lesz a házasságban. Mindent, amit tesz, Rivka érdekében teszi (ezért is van, hogy szeretné, hogy minél tovább maradjon Rivka a szülői házban – 1Mózes 24:55). Láván az, aki ragaszkodik ahhoz, hogy megkérdezze Rivkát, el szeretne-e menni (1Mózes 24:57). Láván hihetetlenül jó testvér: Rivka érdeke és jóléte nagyon fontos számára. Azonfelül, hogy Rivkát mindenáron segíti, ő az, aki felismeri az Örökkévalót mint a világ irányítóját, amikor azt mondja, hogy ez a házasság az Örökkévaló által kötettett (1Mózes 24:50).

Láván első történetében három fontos dolgot tanulunk róla: a) jólelkű vendéglátó, b) védelmező, szerető testvér, c) felismeri az Örökkévaló jelenlétét és hatalmát. Ezen a ponton Láván nem tűnik nagyon rossz embernek!

A második Láván-történetben Jákob menekül Ézsau elől. Teljesen egyedül van, nincs pénze, és fél, hogy a testvére megöli. Eljut Láván házába, ahol is Láván beinvitálja, ételt-italt ad neki, szállást és más sok mást is. Tulajdonképpen hívja Jákobot, hogy legyen a család része. Munkát ad neki és fizetséget a munkájáért. Jákob az, aki ragaszkodik hozzá, hogy ingyen dolgozzon Rá­chel­ért.

Miért csapja be Láván Jákobot, és adja neki Leát Rá­chel előtt? A válasz egyszerű. Ugyanaz a Láván, aki mindent megtesz a testvéréért, túlgondoskodó apa lett. Meg akarta óvni a lányát a társadalmi stigmától és a szégyentől, amely abból fakadt volna, hogy később házasodott volna, mint a Ráchel. Ezért csapja be Jákobot. Bár ez nem a legerkölcsösebb cselekedet, de azért még mindig túlzásnak tűnik Láván nyakába varrni minden bajt, ami a zsidókkal történt később.

Nézzük meg a harmadik történetet az 1Mózes 31-ben, hátha megtaláljuk, miért rosszabb Láván a Fáraónál. Ebben a történetben Láván üldözi Jákobot. Jákob, két felesége és tizenkét fia elment Láván házából anélkül, hogy elköszöntek volna – gyakorlatilag elszöktek. „Láván azt mondta Jákobnak: Mit tettél? Elloptad a szí­vemet, és a lányaimat úgy kezelted, mint foglyokat” (1Mózes 31:26).

Itt nem egy gyilkost hallunk beszélni, hanem egy aggódó apát, aki nem érti, hogy a családja miért ment el tőle minden szó nélkül. Miután az Örökkévaló figyelmezteti, hogy fogja vissza magát, egyre inkább a fájdalom határozza meg a viselkedését. Az utolsó szavai Jákobhoz arról szólnak, hogy legyen jó a feleségeihez, vagyis a lányaihoz (1Mózes 31:50) – ismét megszólal a túlféltő apa. Láván ezekből a történetekből nem tűnik túlontúl gonosznak, és biztosan nem rosszabb, mint a Fáraó.

Ha ez így van, akkor miért mutatja a Hággádá szerzője Lávánt gonosznak?

A válasz egyszerű: a bölcseink úgy festik le a tanakhi negatív karaktereket, mint nagyon gonoszakat. Miért teszik ezt? Mert a bölcseink nem történelmi vagy történeti eseményeket akarnak bemutatni nekünk, hanem értékeket, amelyek a történetek mögött vannak. Jót tanulunk az igaz emberektől, és igyekezhetünk elkerülni a rosszat, amit a gonosz karakterektől látunk. Ezért van az, hogy minden negatív szereplő mellett ott van egy pozitív – az összehasonlításból élesen látszanak a helyes és helytelen értékek.

A Láván-történetekben Láván az, aki mindent utál, amit Jákob képvisel. Láván mindent meg is akar szüntetni, amit Jákob értékként képvisel. Ez a bölcseink szerint a morális tisztánlátás.

Ez a fő üzenet a széderestére. A Hággádá olvasása és a kivonulás elbeszélése a központi eleme az esténknek. Hogy elbeszéljük a gyermekeinknek a történetet és az üzenetét, része a micvának. A széderen azt szeretnénk megtanítani a gyermekeinknek, hogy tudjanak különbséget tenni jó és rossz között, a jó szereplők és a rossz szereplők között. Ezért van az, hogy a Hággádá is egy jó – cháchám – és egy rossz – rásá – gyermekről beszél.

Láván nem a példaképünk, de mégis volt benne jó. Mégiscsak az ősanyáink apja. Láván azt tanítja, hogy az élethelyzetek és az emberek körülöttünk komplexek és nehezen megfejthetők. A morális üzenetek sem mindig egyértelműek, és sok erőfeszítés kell, hogy megtaláljuk, mi a helyes, és hogy elinduljunk abba az irányba.

forrás • YU Pesach-to-Go

fordítás • E.G.