Felfedezni az igazi okát a zsidó nép megmenekülésének
Kvízkérdés: mi volt a célja a kivonulásnak Egyiptomból?
Ha a válaszod az, hogy „megszabaduljon a zsidó nép a rabszolgasorstól”, vagy az, hogy „megmeneküljenek az elnyomástól és szenvedéstől”, akkor nagy hírem van: az emberek 99%-a ezeket a válaszokat adja, és te is köztük vagy. A gond ezekkel a válaszokkal az, hogy nagyon úgy tűnik, van valaki, aki nem ért egyet ezekkel a válaszokkal. Ez pedig az Örökkévaló.
A Smában ezt mondjuk: „Én vagyok az Örökkévaló, az Istened, aki kihozott Egyiptom földjéről, hogy az Istened legyen”. A Teremtő itt kinyilvánította, hogy a célja a kivonulással az, hogy kapcsolatot építsen saját maga és a zsidó nép között. „Ti lesztek az én népem, és én leszek az Istenetek” (2Mózes 6:7).
Ahhoz, hogy létrejöjjön a kapcsolat, az Örökkévalónak először meg kellett mutatnia magát. Ez volt a tíz csapás – „tudni fogjátok, hogy én vagyok az Isten” (2Mózes 8:18). Minden csapás más és más aspektusát fedte fel az Örökkévaló mestertervének. Például a tetvek csapása, amely az első olyan csapás volt, melyet az egyiptomi mágusok nem voltak képesek utánozni, megmutatta, hogy a legkisebb teremtményeket is tökéletes precizitással irányítja a Teremtő. A jégeső esete – amely csodálatos módon egyszerre volt tűz és jég esője, ahogy olvassuk: „tűz lobogott a jégben” (2Mózes 9:24) – megmutatta, hogy bár a pogány vallásoknál minden erőnek külön istene van, a héberek Istene mindent irányít, még ellentétes erőket is.
A kapcsolat, melyet az Örökkévaló létre akar hozni a zsidókkal, szereteten alapul. Pontosan ezért az Örökkévaló azt mutatja meg, hogy látja a zsidók szenvedéseit, és törődik a sorsukkal. A zsidóknak érezniük kellett, hogy Isten törődik velük, közel van hozzájuk. A szenvedéstől való megmenekülés, a szolgasorból való megszabadulás nem a célja a kivonulásnak. Ezek alapvető eszközei voltak a kapcsolatépítésnek, amely a kivonulás igazi célja volt.
A legtöbb ember, főleg az amerikaiak, a zsidók szenvedését a déli államok fekete rabszolgáinak szenvedéseivel állítja párhuzamba. És tényleg: a fekete rabszolgák sokszor utaltak bibliai történetekre az énekeikben és imáikban. A különbség a két történet között az, hogy amikor Ábrahám Lincoln aláírta az emancipációs kiáltványt, amely felszabadította a fekete rabszolgákat, a célja az volt, hogy felszabadítsa őket, nem pedig, hogy kapcsolatot építsen velük.
A zsidóságban a legnagyobb ajándék nem a szenvedéstől való megszabadulás, hanem a kapcsolatépítés (amely sokszor magában foglal némi szenvedést is). Az Örökkévaló célja a világ teremtésével az volt, hogy kapcsolatot építsen az emberekkel. Két állapot lehetséges ebben a kérdésben: a kapcsolat vagy annak hiánya. A kapcsolat az Örökkévalóval más emberekkel való kapcsolatot is jelent: a házastársunkkal, a szüleinkkel, a gyermekeinkkel, a barátainkkal és a szomszédainkkal. Ez a kivonulás célja a zsidóság szerint.
Kapcsolat = bizalom
Amikor az Örökkévaló először jelent meg az égő bokornál, világosság tette, hogy a megváltás nem csak a kivonulásból fog állni, hanem a földrajzi váltásból is: a zsidóknak el kell jutniuk Izrael földjére, és ott meg kell alapítaniuk az országukat. Amikor a zsidók ott álltak a határnál,arra várva, hogy bemenjenek, az Örökkévaló azt mondta: „A föld, ahova bemenni készültök, nem olyan, mint Egyiptom, ahonnan kijöttetek, ahol elveted a magodat, és megöntözöd lábaddal, mint egy zöld kertben.
A föld, ahova bemenni készültök hegyes és völgyes, az ég esőjéből lesz vize” (5Mózes 11:10–11).
Egyiptomot a Nílus öntözte, és tette mezőgazdasági nagyhatalommá. Fejlett öntözőrendszerek segítettek a víznek eljutni mindenhová, ahová kellett. Izrael földjén ezzel szemben minden az esőn múlik. Az eső azonban, mint tudjuk, kiszámíthatatlan. Nem lehet előre tudni, hogy mikor fog esni, hol fog esni, és hogy az eső milyen formában jön – olyanban, amelyik könnyed, képes finoman megöntözni a földet, vagy pusztító orkán formájában.
A Nílusszerű víz az irányítás teljes illúzióját adja. Az igazság azonban az, hogy az élet kiszámíthatatlan.
A szívrohamtól a tőzsdeösszeomlásig senki sem tudja, mi fog történni holnap. Beismerni a bizonytalanságot az első lépés afelé, hogy beismerjük az Örökkévalótól való teljes függőségünket – ez a spirituális szabadság.
forrás • aish.com
fordítás • E.G.