Miért nem maradt meg a salamoni aranykor?

Mielőtt Dávid meghal, Salamon fiát jelöli a trónra, aki tizenkét éves akkoriban. A következő szavakat használja: „Én megyek az egész föld útjára; légy erős és légy férfiú! Őrizd meg az Örökkévalónak, a te Istenednek őrizetét, járva útjaiban, megőrizve törvényeit, parancsolatait, rendeleteit és bizonyságait, amint írva van Mózes tanában, azért, hogy boldogulj mindenben, amit cselekszel és mindenütt, ahova fordulsz.” (1Királyok 2:2–3.)

Ezt a klasszikus áldást sokszor idézik apák fiuknak bár micvájuk alkalmából. Azt a fő szabályt fogalmazza újra, ami a zsidó népet a tóraadás óta vezérli: tartsd meg a Tórát, hogy gyarapodhass!

 Nem sokkal azután, hogy Salamont felkenik királynak, megjelenik álmában az Örökkévaló, és arra invitálja Salamont, hogy kérjen valamit saját magának. Salamon ekképp válaszol: „Én pedig kicsiny fiú vagyok … Adj tehát szolgádnak értő szívet, hogy ítélhesse népedet.” Ez a kérés tetszett az Örökkévalónak, és ekképp válaszolt: „Mivelhogy ezt a dolgot kérted, és nem kértél magadnak hosszú életet és nem kértél magadnak gazdagságot, és nem kérted ellenségeid életét, hanem kértél magadnak belátást, hogy megértsed a jogot … íme tettem szavaid szerint, íme adtam neked bölcs és értelmes szívet … De azt is, amit nem kértél, adtam neked gazdagságot is, dicsőséget is, úgy, hogy nem lesz olyan, mint te, senki a királyok közt.” (1Királyok 3:7–13.)

Salamon i. e. 848-ban született, és 52 évesen hal meg i.e. 796-ban. Negyven évig uralkodott, és ez Izrael egész történelmének legjobb időszaka volt. Negyven év béke és jólét. Salamont úgy ismerjük, mint a „legbölcsebb embert”. A Biblia szerint a világ minden tájáról érkeznek uralkodók, hogy hallhassák a bölcsességét, mely nemcsak a Tórát, de a világi tudományokat is magában foglalta. „Hírneve volt mind a nemzetek közt körös-körül. Mondott háromezer példabeszédet, és éneke ezeröt volt. Beszélt a fákról, a Libánonban lévő cédrustól egészen a falon kinövő izsópig. Beszélt a baromról, a madárról, a csúszómászóról és a halakról. És eljöttek mind a népek közül meghallgatni Salamon bölcsességét, mind a föld királyai részéről, kik hallottak bölcsességéről.” (1Királyok 5:11–14.)

A Szentély

Salamon uralkodásának fénypontja a Szentély felépítése volt, melyet apja, Dávid király álmodott meg. Dávid hozta fel a Frigyládát a Mória-hegyre – „a mennyek kapujához” –, de mivel katona volt, kinek kezén vér száradt, ezért az Örökkévaló nem engedte meg, hogy ő építse fel a Szentélyt. Fiára marad ez a feladat, aki véghez is viszi.

A Biblia több fejezetet szán (2Királyok 5–7.) a legfontosabb zsidó épület felépítésének – elvégre is itt lép közösségre a zsidóság és az Örökkévaló. E fejezetek szerint kívül-belül az egész Szentély arannyal volt bevonva, az ajtókat és a padlót is beleértve. Emellett bronzszerkezetek is voltak: oszlopok, merülőtartály, kézmosók. A pazar épületet hét évig épül. Amikor elkészül Salamon felavatja a Szentélyt: „Íme az egek és az egek egei be nem foglalnak téged, hát még ez a ház, melyet építettem. Fordulj tehát szolgád imádságához és könyörgéséhez, Örökkévaló, én Istenem, hallgatva fohászkodásra és az imádságra, mellyel szolgád ma imádkozik előtted: hogy nyitva legyenek szemeid erre a házra éjjel és nappal, azon helyre, melyről mondtad: ott lesz az én nevem, hogy hallgass [Izrael néped imádságára]” (1Királyok 8:27–29.)

A csúcs

Ez a zsidó történelem csúcsa. Mindenki egységes. Szom­szé­daik nem zavarják a zsidókat – sőt, tanulnak a zsidóktól. Béke van és jólét. Ez a messiási eszményhez – egy olyan nemzet létrehozásához, amely fény a többiek számára – leginkább közelálló pillanat az ókori Izrael történetében. Ez a tetőpont. De miért nem marad meg ez az aranykor?

Salamon komoly hibát követ el: a tórai tilalom ellenére túl sok feleséget vesz el. Egészen pontosan 700 felesége és 300 ágyasa van.

Ha visszapillantunk Mózes ötödik könyvére, ahol a zsidó király lehetősége először felmerül, Mózes figyelmeztet arra, hogy egy királynak nem lehet túl sok lova és felesége (5Mózes 17:17). Rási, a nagyszerű kommentátor itt jegyzi meg, hogy ez nem jelenthet többet 18-nál, és azt is, hogy Dávid királynak csak hat volt.

A Tóra korlátozta a király feleségeinek számát és gazdagságát, hogy az uralkodó a kötelességeire koncentrálhasson, és ne legyen az anyagi világ és a hatalom áldozata. Salamon egészen biztosan ismerte ezeket a tilalmakat, de úgy gondolta, hogy bölcsessége és spiritualizmusa által meg tud majd küzdeni ezekkel a kihívásokkal, és így még hatalmasabb uralkodóvá válhat. Sajnos nem tudhatta, hogy idegen feleségei közül egyesek majd gondokat fog­nak okozni.

Az első kérdés az, hogy miért volt „szüksége” Sala­mon­nak ilyen sok feleségre? A válasznak semmi köze nincs a szerelemhez. A történelem során az uralkodók és a nemesség világában a házasság legfontosabb oka a politikai szövetségkötés.

Salamon idejében a Közel-Kelet megannyi városállamból áll, és ezek királyai közül jó páran el akarták küldeni lányaikat Salamonhoz, hogy szövetséget köthessenek vele. Salamonnak egy másik oka is lehetett: ezekkel a házasságokkal akarta közelebb hozni a népeket Istenhez.

Mielőtt a feleségek által okozott problémákról beszélhetnénk, először egy fontosabb kérdést kell megválaszolnunk. Salamon király nem zsidókkal házasodott volna? Természetesen nem. Mielőtt megházasodott velük, be kellett térniük. Ez egy másik kérdéshez vezet, amelyet a Talmud tesz fel: „A messiási korban nem fogunk (mi, a zsidó nép) betérőket fogadni. Hasonlóképpen nem fogadtak betérőket Dávid korában, és Salamon korában sem.” (Avoda Zara 3b.)

A betérőt csakis az igazság szeretete motiválhatja, és a zsidó néphez való csatlakozás vágya – a zsidó életmódból fakadó temérdek kötelezettség és a történelmileg jelen lévő külső veszélyek ellenére. Dióhéjban: a betérőnek teljes elkötelezettséget kell mutatnia a nehézségekkel és a veszéllyel szemben. Dávid és Salamon uralma alatt idillikus időket élt a zsidóság – béke, jólét és különleges vezetői szerep a népek között fémjelezték ezt a kort. Ilyen időkben sokan akartak (és akarnak majd) betérni a zsidóságba, de nem az igazság keresése végett, hanem előnyszerzés céljából. Ezeket az őszintétlen betéréseket nem lehet elfogadni, és a jövőben sem lesznek érvényesek.

Tehát hogyan házasodott meg Salamon idegen nőkkel? A válasz az, hogy a király jövőbeli feleségeivel kivételeztek, és egy külön bíróságot állítottak fel betéréseikhez. Mivel e házasságok közül sok politikai volt, a betérések közt volt olyan is, amelyik nem volt őszinte. Továbbá Salamon feleségei közül nem mindenki adta fel a bálványimádást.

Mint Mózesnál és Dávidnál is, újra és újra láthatjuk azt a hihetetlen felelősséget, amellyel ezeknek a hatalmas vezetőknek élniük kell. Ha Salamon – a legbölcsebb ember, próféta és király – egyik felesége bálványimádó, azért Salamonnak kell felelnie. „Salamon vénsége idejében elhajlították szívét más istenek felé” (1Királyok 11:4). Ez nem azt jelenti, hogy Salamon maga bálványimádóvá vált volna, de a Biblia ezeket a kemény szavakat használja, mivel nem gátolta meg feleségei bálványimádását. Királyként felelősséggel tartozik az alattvalóiért.

Egy olyan kaliberű ember, mint Salamon, örök fájdalmat élhet meg a mennyekben, tudva azt, amit a Biblia ír róla. Nemcsak a Salamonról írt kritika kemény, hanem cselekedeteinek következménye is. A Biblia Salamon történetét Isten haragjával fejezi be:

„Mivelhogy ez volt benned, és meg nem őrizted szövetségemet és törvényeimet, melyeket parancsoltam neked, el fogom tőled szakítani a királyságot, és szolgádnak adom azt. Ámde napjaidban nem teszem meg, Dávid atyád kedvéért fiad kezéből szakítom el … Egy törzset fiadnak adok Dávid szolgám kedvéért és Jeruzsálem kedvéért, melyet kiválasztottam.” (1Királyok 11:11–13.)

Ebből világos, mennyire szerette Isten Dávid királyt, és hogy teljes egészében megbocsátotta hibáit. Az is világos, hogy nehéz idők jönnek majd a zsidók számára, mivel Izrael királysága nemsokára kettészakad majd.

Salamon ítélete, Tripartite Mahzor miniatúra, 1320