Filozófia

Tisá BeÁvtól (Áv hó 9.) az újévig

A megtérés szándéka segítségével megtisztulhatunk a zsidó újév napján.

Szerző: Keleti Dávid rabbi
Megjelent: Forrás – 2010. augusztus

Bölcseink rendelése szerint a zsinagógákban minden szombaton egy meghatározott prófétai részt olvasunk fel a Tánáchból (háftárá). E prófétai rész szervesen kapcsolódik a Tórából felolvasott szombati szövegrészhez.  Áv hó kilencedikét megelőzően azonban három szombaton át a pusztulás témaköréhez kötődő prófétai szakaszt olvasunk fel. A pusztulás és a kiűzetés gyásznapját követően pedig hét vigasztaló prófétai szakasz következik. A hét szombatot a zsidó újév, Ros Hásáná, az ítélet napjainak kezdete követi. Vajon mire utal, hogy a vigaszt közvetlenül a megtérés hangulata váltja fel, melyben az ítélet napjára készülünk? Ezt a hirtelen váltást, a megtérés, illetve az újév, Ros Hásáná témakörét, spirituális tartalmát körüljárva érthetjük meg.

A Neilá imában (Jom Kipur-i záróima), mely az engesztelés napjának csúcspontja, ezt olvashatjuk: “halála napjáig vársz rá, ha megtér, [megtérését] rögtön elfogadod”. Meglepő, hogy a megtérés az összes bűnt eltörli. Vajon elképzelhető-e, hogy egy bíróság felment valakit a büntetés alól – ha például gyilkolt – csupán azért, mert bűnbánatot gyakorolt? Meglepetésünk csak fokozódik, miután szemügyre vesszük a zsidó újév, az ítélet napjának központi témáját. Úgy gondolnánk, lényege a megtérés. A lényeg nyilvánvalóan az ima szövegén keresztül jut kifejeződésre, ami azonban egyáltalán nem említi a megtérést. Bűnbánó ima (viduj) csak Jom Kipurkor, az engesztelés napján van, de újévkor nincs.

A Talmud ezt írja (Ávoda Zárá 5a): “Így szól Rabbi Jochánán: Miért írja ezt a Biblia: Dávid, Jisáj fiának beszéde, annak, aki [az Örökkévaló] igáját magára veszi.” (2Sámuel 23:1) A válasz a következő: itt a megtérés igájáról van szó, vagyis Dávid volt az, aki megújította a bűnösök számára a megtérés útját. (Neki magának is megtérést kellett gyakorolnia, amiért magához vette Bát Sevát, amikor annak férje még életben volt).

Miért pont Dávid alkalmas arra, hogy a megtéréshez vezető útra irányítson minket?

Máhárál a megtéréssel kapcsolatban a Világ ösvényeii (Netivot Olám) című könyvében újfajta megfogalmazással él (4. rész – A megtérés ösvénye). Állítása szerint a megtérő a bűn előtti eredendő állapotába tér vissza. Olyanná válik, amilyen teremtése idején volt, tehát teljesen megtisztul, minden bűne semmissé válik, ahogyan Ádám, az első ember, teremtésekor bűntelen volt. Később − amikor Dávid király idején Izrael közösségéből királyság lett − ez egy új eredendő állapotot hozott létre. Mivel már megállapítottuk, hogy a megtérés a kezdeti állapothoz való visszatérés, kizárólag Dávid lehetett az, aki megtaníthatta, hogyan lehet a megtérésen keresztül a teremtés eredendő állapotához visszatérni.

Máhárál hozzáteszi, ez az oka, hogy az Örökkévaló elfogadja a visszatérőket (így válaszolva meg a fenti kérdésünket), hiszen a Teremtő a kezdete mindennek. Eszerint, amikor a megtérő visszatér a kezdeti állapotba, ez azonos az Örökkévalóhoz, teremtőjéhez való visszatérésével.

„Az Örökkévaló célja a világ teremtésével a legfőbb jó megalkotása volt.”

Máhárál szavait Cháim Luzzatto rabbi megvilágításában érthetjük meg jobban. A bölcsesség kapui című művében (Pitché chochmá) így ír: “Az Örökkévaló célja a világ teremtésével a legfőbb jó megalkotása volt” (petách 3).  Eszerint minden teremtett lény megalkotásának célja volt. A világ teremtőjének szándékából jött létre az ég, a föld, és minden, ami benne van, hogy ezek segítségével az embernek átadhassa a legfőbb jót. Az embert pedig úgy teremtette, hogy képes legyen azt – az Örökkévaló szellemi kisugárzását – befogadni. Mihelyst az ember vétkezik, roncsolja eredeti teremtett állapotát, és alkalmatlanná válik e kisugárzás befogadására. Még akkor is, ha az Örökkévaló továbbra is nyújtja a számára, az ember már nem képes átvenni azt. Ezáltal megérthetjük, hogy mi a megtérés valódi szerepe. Ha valaki megtér, eredendő teremtett állapotát nyerheti vissza. Így tudja a Teremtő jobbá tenni az embert, megvalósítva benne a világ teremtésében foglalt szándékát.

Ros Hásánával kapcsolatban azt állítottuk, hiányzik az újévből a megtérés említése, a bűnbánati ima. Ehelyett mit találunk? Az ima újévkor fontos kifejeződése kívánságunknak, hogy a világ egésze egy ideális állapotba juthasson. Amikor megsemmisül a gonoszság, a zsidó nép a szétszóratásból visszatér Izrael földjére és a fénykor időszakába lép. A zsidó nép az egész világgal együtt eléri a teljességet. Az egész emberiség örvendezni fog és örömmel tekint az Örökkévaló nyilvánvaló uralmára, aki majd közel hozza magához a népeket.

Mindennek mi köze a megtéréshez? A megtéréssel kapcsolatban kifejtettük, hogy annak végső célja a visszatérés a kezdeti állapothoz. A megtérés révén válunk alkalmassá arra, hogy az Örökkévalóhoz  közel  kerülhessünk. Erről szólnak Ros Hásáná imaszövegei.

Kijelenthetjük – első kérdésünkre válaszolva –, hogy igen szoros a kapcsolat az Áv hó kilencedikét követő vigasztalás és a zsidó újév között. Ha elmélkedünk a spirituális sötétségen − ami a szétszóratásban az Örökkévaló távolságából és a jeruzsálemi spirituális központ, a Szentély (ami közvetlen kapcsolatot jelentett az Örökkévaló és a zsidó nép között) pusztulásából fakad −, felébredhet bennünk a kívánság, hogy visszatérjünk a zsidó nép spirituális nagyságához, a zsidó nép eredendő állapotához. Ez a vágy maga a megtérés szándéka, aminek segítségével megtisztulhatunk az ítélet, a zsidó újév napján. Mert csak azáltal a kívánság által lehet teljes személyes megtérésünk, ha arra vágyunk, hogy az egész világ térjen vissza eredeti állapotába.

Azonban nem könnyű ez az intellektuális és érzelmi erőfeszítés. Emiatt az Énekek Éneke az alábbi verssel kíván elhatározásunkban megerősíteni minket: “Én a kedvesemé vagyok és a kedvesem enyém.” A vers akrosztikonja (Áni Ledodi Vedodi Li): ELUL − tehát, aki ebben az újévet megelőző hónapban erőt vesz magán (például zsidó vallási előadásokat hallgat vagy valamilyen, ehhez kapcsolódó szöveget tanulmányoz) − úgy érezheti, hogy az Örökkévaló maga segíti, hogy sikeres legyen abban, aminek nekikezdett.

Reméljük, hogy mindannyiunk egy jó évre érdemesülünk, különösen Budapest és egész Magyarország zsidósága. Jó beíratást és bepecsételést!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás