Egyéb

Zsidóábrázolás Európa vizuális kultúrájában

Szerző: Friedmann Sándor
Megjelent: Forrás – 2011. január

Szerző: Friedmann Sándor
Megjelent: Forrás – 2011. január

A valószínűsíthető legkorábbi, zsidót ábrázoló gúnyrajz Angliában készült, csakúgy, mint a zsidók legelső kiűzését is Anglia történelme mondhatja magáénak.1 A zsidók fenti képi megjelenítése − mondhatjuk csoportkarikatúrának − 1233-ból való, egy úgynevezett Tallage Roll, vagyis Földadó Nyilvántartó pergamentekercs tetején, egy ismeretlen udvari írnok műveként maradt ránk.2

Mit ábrázol a rajz, kérdezhetjük jogosan, mit akar mondani? Honnan tudjuk, hogy zsidót, zsidókat ábrázolnak a rajzok?

Természetesen a pontos indítékot, a pontos gondolatot, ami a rajzoló fejében megfordult alkotása közben, nem tudhatjuk. De azért nem kell pusztán a fantáziánkra hagyatkoznunk a kép értelmezésében. A timpanon formájú konstrukció központi alakjáról tudjuk, hogy az Norwichi Izsák, akinek a fején egy korona három arcot fog egybe, egyet szemből és kettőt profilból. Mindhárom arc hegyes kecskeszakáll szerű szőrzetben végződik. Valószínű, hogy van egy negyedik arc is, nekünk pont háttal, s a négy arc szimbolikájával adja tudtunkra a rajzoló, hogy Izsák szeme állandóan körbejár, hogy az északra, keletre, délre és nyugatra elterülő birtokait, tulajdonait és adósait folyamatosan szemmel tarthassa. Norwichi Izsák a korabeli Forbes Magazin listáján, az akkori Anglia leggazdagabb zsidójaként, előkelő helyezést ért volna el. A fején lévő korona azt jelzi, hogy még a király is az adósa volt, mint azt az iratok és az adóslevelek is igazolják. A több irányba tekintő arcok, tekintve, hogy az alkotás gúnyrajz, nem pusztán Izsák vagyonának hatósugarát jelzik, hanem “többlelkűségét”, “Janus-arcúságát” is.

Pár évvel korábban Izsák óriási összeget kölcsönzött a Westminsteri apátnak és szerzeteseinek annak dacára, hogy azokat szoros szálak fűzték Norwich választott püspökéhez, Pandulfhoz3, akiről köztudott volt, hogy még korábban pápai legátusként is azon ügyködött, hogy a zsidókat kikergessék Angliából. A korona Izsák fején a királlyal 1231-ben megkötött egyezségre is utalhat, miszerint Izsákot a király egész életére felmenti az adófizetés kötelezettsége alól. Ezt úgy kell értékelni, hogy már III. Henrik idejében elkezdődött a zsidók elvárható mértéken felüli adóztatása és kiüldözése az országból, noha a kiutasítás még nem fogalmazódott meg hivatalosan. Még ötven év kellett hozzá.

A háromarcú Izsák alatt szinte tablószerűen, “mintha csak egy korabeli Mirákulum játék4 színpadi képe lenne” − mondja Cecil Roth, látjuk a “színpadot jelképező drapériát”, ahogy akkoriban egy templom belsejében berendezet építményen az ilyen darabokat előadták. Az igaz, hogy a ránk maradt Mirákulum játékok későbbiek, mint a 13. század, de az ezekben szereplő zsidó karakterek szintén a rágalom, a gúny tárgyai voltak, és említésükkor vagy megjelenésükkor a közönség hangosan fújolhatott és sziszeghetett, azokon a karaktereken, akik hasonlóan voltak ábrázolva, mint ahogyan ez a rajz is ábrázolja a maga zsidóit.

Izsák körül számos alakot látunk: zsidókat és ördögöket, vagy pogány isteneket. Balra és jobbra Izsáktól (a néző felől) zsidó férfi és nő “keretezi” a kecskeszakállal és szarvakkal ábrázolt ördögöt. A férfit Mózes Mokkénak, a nőt pedig Avegayének (Abigél) hívják. Mindketten Izsák “udvartartásához” tartoztak. A jelentős méretű szarvakkal ellátott ördög neve Colbif, aki mutató úját mindkettejük hangsúlyosan ábrázolt orra hegyéhez illeszti, mintegy felhíva a figyelmet származásukra és arra a tényre, hogy ő (az ördög) a kapocs kettejük között. A dárdahegyben végződő kalap a középkori zsidó ábrázolásának legjellemzőbb eszköze, mondhatni ikonográf jelképe; egyes elemzők szerint itt Izsák alvilági (dárda és az ördög szarva) kapcsolatára is utal.5 Izsáknak is megvan a maga szimbolikus képi kapcsolata az ördöggel; a kecskeszakáll.

Abigél egy jó helyre született angol hölgy ruházatát viseli, fátyolt vagy csipke főkötőt és mivel neve elég központi helyen található közvetlenül Izsák alatt, a szoros kapcsolat feltételezése köztük nem biztos, hogy a vad fantázia kategóriájában tartozik.6 A köztük lévő nem feltétlenül legális kapcsolatot, értelmezésem szerint, a bástyán lévő ördögi voájőr − aki egyrészt figyel, másrészt tovább kürtöli a híreket − teszi értelmezhetővé. A figurának még neve is van a képen: Dagon. Mokkétől balra még egy zsidó figura szerepel a képen, a középkori pénzváltó jellegzetes kapucnis ruhájában és jellegzetes attribútumával, a váltó mérleggel, amiben pénzérmék vannak, ami a zsidó uzsorás szerepére utal.

Még ha a rajz teljes jelentése és elkészítésének értelme rejtve is marad előttünk, a karikatúra bepillantást enged egyrészt egyes zsidók 13.századi angliai helyzetére, másrészt a helyi lakosság gondolkodására a zsidókat illetően. A további zsidóábrázolások ikonográfiájának megfejtéséhez pedig megfelelő kiindulási alapot biztosít.



Jegyzetek

1 Hogy van-e és ha van, akkor mi az összefüggés a két dolog között, az egy külön kutatást érdemelne.
2 Jelenleg: London, a Public Record Office-ban található, „Isaac of Norwich,” Drowing, 1233. címszó alatt.
3 Pandolpho Masca, (Roma, ? − Roma, 1226), az első pápai legátus az angol udvarban, Norwich püspöke, 1211.
4 A mirákulum (latin miraculum ‘csoda’) a középkori vallásos színjáték egy csoportja, mely szentek életének eseményeiről, csodatételeiről szól (angol nyelvterületen mindenféle vallásos játékot mirákulumnak neveztek).
A játékok hősei esendő emberek, akik halálos bűnbe esnek vagy életveszélybe kerülnek, ám Mária vagy egy szent csoda segítségével megmenti őket. Kiemelkedő mirákulumok a Szent Miklós-játék, és a Miasszonyunk csodái címen ismert 40 dráma. (Kult. Enc)
5 Mokke (Izsák jobb keze és behajtója) bűnöző volt. 1242-ben felakasztották ezüst érmék körbevágásáért.
6 Cecil Roth a “Középkori Anglia Zsidóinak Portréi és Karikatúrái” című munkájában Mokkét és Abigélt házaspárnak gondolja, akik Izsák intézői voltak, Michael Adler, a Középkori Anglia Zsidóiban, kettejüket kihelyezett ügynököknek titulálja.


vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás